A hétvégén elnöki és parlamenti választást tartanak Törökországban. Elemzésünkben olyan folyamatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek döntő hatással lehetnek a végeredményre. Továbbá az ellenzéki és kormánypárti várakozásokon túl a közvéleménykutatók legfrissebb adatai alapján a választás kimenetele kapcsán is megnézzük, hogy mik a legvalószínűbb forgatókönyvek.
Törökországban már kevesebb, mint három hét van hátra a választásokig, és a hajrában az ellenzék jelöltjével fej fej mellett haladó Erdoğannak mindent be kell vetni, hogy megtarthassa győzelmi reményeit. A folyamatosan romló gazdasági helyzet, és a nem kifejezetten jól kezelt földrengés után igazi jokert készül kihúzni az ingujjából a rutinos török elnök; ezúttal a hadsereget hívja segítségül, bár nem úgy, mint azt sokan elsőre gondolnák. Az elmúlt évtizedekben a török hadseregben komoly haderőfejlesztés indult be, amelynek következtében nemcsak a már több országban bevetett török drónok gyártása indult meg, hanem most átadták a török hadsereg legújabb tankjainak a mintapéldányait és a legnagyobb hadihajóját is. Mindkettőhöz nagy reményeket fűz Erdoğan, azonban számos probléma van a grandiózus projektekkel, amelyekről igyekeznek nem beszélni.
Moszkva ma jelezte, hogy figyelemmel kísérik a nyugati országok Oroszországba irányuló exportjának esetleges betiltásáról szóló jelentéseket - számolt be a Reuters.
A globális gazdaságok korában a nemzeti és nemzetközi vitákban újra felmerült a rég meghaladottnak hitt technológiai szuverenitás kérdése. Leggyakrabban a digitális szuverenitás igénye hangzik el, olyan áttörő technológiával kapcsolatban, mint az 5G. Újabban más technológiákhoz is kapcsolódik a szuverenitás kérdése, így Európában például az e-mobilitás érdekében történő akkumulátorgyártáshoz és /-fejlesztéshez, a mesterséges intelligenciához.
Idén az év elején a reálbérek közel tíz százalékos visszaesést mutatnak, miközben egy évvel korábban közel hasonló mértékben nőttek. A jelzáloghitelezés másfél éve történelmi csúcson volt, mára gyakorlatilag eltűnt a hitelkereslet. Az infláció idén az egész első negyedévben 25% fölötti volt – miközben a hasonló fejlettségű Szlovákiában és Romániában 15% körüli. Ez csak néhány példa a hazai gazdasági környezet változékonyságára, de ezekből is kiolvasható, hogy a makrogazdasági változók szélsőséges kilengései az átlagosnál jellemzőbbek a magyar gazdaságra. Pedig a makrogazdasági stabilitás hasznos dolog. A gazdasági tevékenység nagymértékű ingadozása, a magas infláció, az ingadozó árfolyam veszélyezteti a fenntartható fejlődést. Fontos lenne tehát törekedni a makrogazdasági stabilitásra. Mégis, milyen okai vannak, hogy Magyarország nem szerepel ebben jól, és hogyan lehetne ezt korrigálni – erről szól a cikk.
Lecsökkentette a Credit Suisse mintegy 1000 vezető bankárának a bónuszát, az igazgatóságtól pedig teljesen elvette a még ki nem fizetett extra juttatásokat is – írja a Financial Times.
Az elmúlt évek történései, mint például az orosz-ukrán háború, az infláció és az energiaválság kockázata komoly következményekkel járt a gazdaságokban. A magyar vállalkozások nincsenek könnyű helyzetben, napról napra újabb kihívásokkal kell szembe nézniük. A Portfolio és a KAVOSZ országos rendezvénysorozatán szakemberek segítségével gyűjtjük egy csokorba a legfontosabb, kkv-kat érintő információkat. Szó lesz a finanszírozási és fejlesztési lehetőségekről, a gazdasági kilátásokról, és hogy mégis hogyan lehet megőrizni és növelni a versenyképességet nehezített pályán. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Az Európai Uniónak a globális biztonság és védelem szereplőjévé kell válnia azáltal, hogy meghallgatja partnereit, fogékony a felhívásokra, és megvitatja, miként fejlesztheti együttműködéseit a közös biztonsági kihívások kezelése érdekében - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum első ülését követően.
Az Egyesült Államok több mint 170 millió dollár (mintegy 64 milliárd forint) új segélyt nyújt a venezuelai humanitárius válság következményeinek enyhítésére - jelentette be az amerikai külügyminisztérium pénteken.
Németország a belsőégésű motorok betiltásának megvétózása után egy újabb uniós döntéshozatali eljárást akasztott meg az utolsó pillanatban: a stabilitási és növekedési paktum reformjánál álltak elő követelésekkel az utolsó pillanatban. A költségvetési kiköltekezés megfékező EU-s tervezet körül egyre nagyobb konfliktus bontakozik ki, de kedden mégis sikerült egy részegyezségre jutni. A magyar kormány gazdaságpolitikáját is érintik a módosítások.
Huszonkilenc embert - közöttük tizenhárom külföldit - helyezett előzetes letartóztatásba az egyiptomi ügyészség egy internetes kriptovalutás csalásban való részvétel vádjával, amellyel 580 ezer eurónyi (219,6 millió forint) összeget zsebeltek be egyiptomiak ezreinek megtévesztésével.
A Rosznyeft orosz állami kőolajvállalat igazgatótanácsának elnökével, Igor Szecsinnel találkozott helyi idő szerint szombat este Miguel Díaz-Canel kubai elnök a szigetországi üzemanyaghiány megoldásával kapcsolatban - közölte a karibi ország elnöki hivatala.
Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.
A Niveus Consulting Group által készített felmérés alapján Magyarországon a gazdasági válság hatására 2020-2022 között közel 50 százalékkal is csökkenhetett a magyarországi kis- és középvállalkozások értéke. Ez régiós szinten is komoly veszteséget jelent: a lengyel kis- és középvállalkozásoknál csak 40 százalékos ez az arány, a cseheknél pusztán 34 százalék.
Az évek óta polgárháború sújtotta Szíriát is erősen érintették az elmúlt hetek földrengései, és még ha kevesebb is a halálos áldozatok száma, a nemzetközi segélyek is sokkal kevésbé jutnak el az országba. A kialakult helyzet kezelésére egészen eltérő lehetőségei vannak a kormány és az ellenzék által ellenőrzött részeknek. Az azonban mindkét esetben igaz, hogy messze nem érkezett elég segítség. A rendelkezésre álló erőforrások a mostani helyzet kezelésére sem biztos, hogy elegek, egy újjáépítésre pedig biztosan elégtelenek.
Az adatok azt mutatják, hogy egyre több férfi esik ki a munka világából vagy hagyja ott a munkahelyét, és sokan közülük már nem térnek vissza a munkaerőpiacra. Az okok sokrétűek és igen, részben a nők az okai a jelenségnek, de nem úgy, ahogy azt gondoljuk.
Írország után Portugália a második olyan európai uniós ország, amely úgy döntött, hogy eltörli az Európán kívüli gazdagok esetében az aranyvízum programját – számol be a hírről a Financial Times.
Miközben a világban minden a magas inflációról szól, szép csendben egészen extrém munkaerőpiaci rekordok sora születik: 20 éve nem látott szintre süllyedtek a munkanélküliségi mutatók, miközben nem ritkák a 70% körüli foglalkoztatottsági ráták sem.
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.